2026. június 07. vasárnap Róbert
Időjárás
Betöltés...

Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO Adó: 13%

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
MNB Árfolyam
Heti pihenőidő
A heti pihenés biztosításának alternatív formája. Legalább 48 órás megszakítás nélküli időszak. (Mt. 106. §)
Munkaügy
Biztosítási jogviszony
A társadalombiztosítási ellátások alapját képező jogviszony. (Tbj. 6. §)
Munkaügy
Munkahely
A munkavégzés céljára szolgáló terület vagy helyiség, ahol a munkavállaló feladatait ellátja. (Mvt. 87. §)
Munkaügy
2016.08.19.

Jön a járulékcsökkentés, de ez nem állítja meg az elvándorlást

Járulékcsökkentést tervezgetnek a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Varga Mihály szerint 250 ezer ember nem dolgozik, miközben ötvenezer betöltetlen állás van az országban. És tegyük hozzá, hogy több régióban és szakmában igen masszív munkaerőhiány. Nyilv


A rendszeresen összetett régiós rangsorokból az látszik, hogy a minimálbér és az átlagbér szintjén sereghajtóak vagyunk a közép-európai térségben, viszont a kettő, de inkább a három gyerekeseknek járó családi kedvezménnyel dobogós helyen állunk.
Viszont három gyerekes nagycsaládból kevés van, és jellemzően a cég sem az ő kedvezményeikkel kalkulált bérekre építik üzleti tervüket, hanem az általuk kínált munkakörökre jellemző piaci átlagbérrel. Mivel a kedvezmények országonként nagyon változatosak, így ezekkel az alábbi összevetésben mi sem számolunk, mert összehasonlíthatatlan végeredményt kapnánk az egyéni élethelyzetek különbségei miatt.

Egy magyarországi minimálbéresnek 143 ezer forintba kerül a foglalkoztatása, a versenyszférában ugyanez 347 ezer forint. Fontos látni, hogy egy cégnek akkor érdemes ennyi pénzért felvenni valakit, ha a dolgozó ennél több pénz megtermelésére képes. A többséget ebből a nettója érinti, ami arányaiban - a környező országokhoz viszonyítva - kevés. Azaz a drága munkaerő nem jelent legalább relatíve magas kézhez kapott fizetéseket.

Hogy mihez lenne érdemes hozzányúlni, abban a jelek szerint nincs konszenzus a vállalkozások és a munkavállalók között - mondjuk különösebb vita sem egyébként. Amit biztosan tudunk - mert egy szimpla automatizmus -, hogyha a munkavállalók valamelyik terhét mérséklik (szja, nyugdíj-, egészségbiztosítási- vagy munkaerőpiaci járulék), akkor a nettó bérek megemelkednek, de a vállalkozásoknak nem lesz egy fillérrel sem olcsóbb a foglalkoztatás.

Ezzel szemben, ha a munkaadók járulékát csökkentik, akkor a kézhez kapott fizetések nem emelkednek, cserébe csökken a vállalkozók összköltsége.

Az tehát, hogy a kormány melyik kulcshoz és milyen mértékben nyúl hozzá, azon is múlik, hogy pontosan miben látja a problémát, és hogyan akarja kezelni azt. A többletjövedelem a különböző esetekben más társadalmi csoportoknál marad, míg a kieső bevétel más és más államháztartási alrendszert érint majd.
(Pénzcentrum)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →