2016.08.16.
Hatalmas dobás lenne a járulékcsökkentés
Újabb nagy horderejű lépésre készül a kormány: a járulékok fokozatos csökkentésén dolgoznak a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Ezzel könnyítene a munkaerőhiánnyal küzdő vállalatok helyzetén és a munkaadók helyett/után az állambácsi nyúl a zsebébe, hogy a
Beért a munkaadók és több közgazdász évek óta tartó kérése, a kormány fontolóra veszi a munkát terhelő közterhek csökkentését, az eddigi szja-vágás után a járulékok mérséklése kerül terítékre Varga Mihály hétfői nyilatkozata alapján. A nemzetgazdasági miniszter konkrétan így fogalmazott:A járulékok fokozatos csökkentése megoldást jelenthetne a hazai foglalkoztatási nehézségek bizonyos részére, a szaktárca ezért vizsgálja, mikor és milyen arányban mérsékelhetnék ezt a közterhet. A járulékok azonban uniós összevetésben magasabbak, ami versenyhátrányt is jelenthet. A járulékcsökkentés megfontolása ezek alapján elkerülhetetlennek tűnik. E közteher kapcsán azonban több szempontot is figyelembe kell vennünk, más adónemekhez képest a kormány mozgástere itt szűkebb.
Ha Varga Mihály nyilatkozatából indulunk ki, akkor érdemes áttekinteni, hogy milyen járulékokat vonnak le a munkabérből és milyen járulékok rakódnak rá a bruttó bérre: A bruttó bérből fizetendő munkavállalói járulékok: nyugdíjjárulék (10%), természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), munkaerő-piaci járulék (1,5%).A bruttó bérre rakódó munkáltatói járulékok: szociális hozzájárulási adó (27%), szakképzési hozzájárulás (1,5)
Ezek bemutatásához egyetlen példát ragadunk ki (figyelem, szándékosan leegyszerűsítjük a történetet!). A bruttó átlagbér ma Magyarországon 257 700 forint, ebből kiindulva megmutatjuk, hogy ebből mennyit kap kézhez az átlagmunkás (mennyi a nettó bére), és mennyibe kerül ez a munkaerő a munkáltatónak (itt elismerjük, hogy átlagmunkás valóban nincs, és a legegyszerűbb esetet mutatjuk be, amikor nem jogosult semmilyen kedvezmény igénybevételére).
Ezzel a kiragadott példával világosan szemléltethető: miközben a munkavállaló havonta 171 370 forintot kap képhez, addig ez a munkáltatónak 331 145 forintjába kerül. Vagyis a teljes munkaerőköltség 51,8%-a megy a munkavállalóhoz, 48,2%-a pedig közterhek formájában az állami költségvetésbe. Egy átlagos bér esetében és családi adókedvezmény nélkül.
Az ügy jelentősége óriási, ugyanis több százmilliárd forint sorsáról beszélünk, ezért nem árt az óvatosság a kérdésben.
(Portfolio)
Ha Varga Mihály nyilatkozatából indulunk ki, akkor érdemes áttekinteni, hogy milyen járulékokat vonnak le a munkabérből és milyen járulékok rakódnak rá a bruttó bérre: A bruttó bérből fizetendő munkavállalói járulékok: nyugdíjjárulék (10%), természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), munkaerő-piaci járulék (1,5%).A bruttó bérre rakódó munkáltatói járulékok: szociális hozzájárulási adó (27%), szakképzési hozzájárulás (1,5)
Ezek bemutatásához egyetlen példát ragadunk ki (figyelem, szándékosan leegyszerűsítjük a történetet!). A bruttó átlagbér ma Magyarországon 257 700 forint, ebből kiindulva megmutatjuk, hogy ebből mennyit kap kézhez az átlagmunkás (mennyi a nettó bére), és mennyibe kerül ez a munkaerő a munkáltatónak (itt elismerjük, hogy átlagmunkás valóban nincs, és a legegyszerűbb esetet mutatjuk be, amikor nem jogosult semmilyen kedvezmény igénybevételére).
Ezzel a kiragadott példával világosan szemléltethető: miközben a munkavállaló havonta 171 370 forintot kap képhez, addig ez a munkáltatónak 331 145 forintjába kerül. Vagyis a teljes munkaerőköltség 51,8%-a megy a munkavállalóhoz, 48,2%-a pedig közterhek formájában az állami költségvetésbe. Egy átlagos bér esetében és családi adókedvezmény nélkül.
Az ügy jelentősége óriási, ugyanis több százmilliárd forint sorsáról beszélünk, ezért nem árt az óvatosság a kérdésben.
(Portfolio)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →