A szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató a felsőoktatási törvény szerint a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. A szerződés kialakítása és a hallgató foglalkoztatása során tekintettel kell lenni a hallgatók egészséges munkavégzését szolgáló, az általánostól eltérő munkajogi szabályok betartására:- éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el;- a hallgató napi munkaideje nem haladhatja meg a 8 órát, munkaidőkeret alkalmazása esetén és legfeljebb egyheti munkaidőkeretet lehet elrendelni;- a hallgató számára legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani;- próbaidő nem köthető ki;- a pihenőnapok/pihenőidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható.A jogszabály azt is meghatározza, hogy mit kell mindenképpen tartalmaznia a hallgatói munkaszerződésnek:- a szakmai gyakorlóhely adatai;- a hallgató természetes személyazonosító adatai;- a hallgatóval hallgatói jogviszonyt létesített felsőoktatási intézmény adatai;- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottakkal azonos módon a szakképzettség megnevezése és a képzési idő;- a hallgató munkaköre;- a szakmai gyakorlat helye (munkahely), időtartama (kezdő és befejező időpontját), szükség esetén szakaszai, a hallgató napi munkaideje, a hallgatót megillető díjazás összege illetve a díjazás hiánya;- a hallgató szakmai gyakorlata felsőoktatási intézményi felelősének és a szakmai gyakorlóhely szakmai felelősének megnevezése;- szakmai gyakorlóhelyen a hallgató számára – a jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül – biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölése, azok mértéke és nyújtásának feltételei.Diákok munkadíjaA felsőoktatási törvény előírja, hogy amennyiben a gyakorlat egybefüggő időtartama eléri a 6 hetet, úgy a hallgatónak legalább heti 15 225 Ft díjazást kell fizetni, mely adómentesnek minősül. Amennyiben a gyakorlat egybefüggően nem éri el a 6 hetet, úgy egyáltalán nem kötelező a hallgató díjazása.Természetesen a foglalkoztató dönthet úgy, hogy mégis „fizet” a hallgatónak vagy a fenti összegnél magasabb összegű munkadíjban részesíti. Ebben az esetben havonta a minimálbért meg nem haladó rész szintén adómentes juttatásnak minősül.Nem kell szochót fizetni2014-es változás, hogy a hallgató részére kifizetett juttatás után a foglalkoztatónak nem kell szociális hozzájárulási adót (szocho) fizetnie, emellett a hallgatói munkadíjból az egyéni járulékokat sem kell levonni és megfizetni. Ebből fakadóan tehát a hallgatók nem minősülnek biztosítottnak ezen jogviszonyuk alapján, így a bejelentési kötelezettség sem terjed ki rájuk.A hallgató a hallgatói jogviszonya alapján jogosult a természetbeni egészségügyi ellátásokra, azonban például táppénzt nem kaphat és ezen időszak nyugdíjra jogosító szolgálati időként sem vehető majd figyelembe.
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)