Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormányprogram egymillió új adózé munkahely létrehozását határozta meg célként 2020-ig; e célnak az elérése számos eszközt igényel, ezek egyike az új munka törvénykönyve kidolgozása.Az államtitkár azt mondta, a javaslat fokozott figyelemmel van a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességi igényeire, tágabb teret enged a felek megállapodásainak.A munkaviszony tartalma és teljesítése köréből a javaslat továbbra is kiemeli a munkaidővel és a munka díjazásával kapcsolatos szabályokat, mivel e jogintézmények önmagukban is rendkívül összetett és részletes rendezést igényelnek. Hozzáfűzte, hogy az előterjesztés fenntartja azt az Eurépában uralkodénak mondhaté és a hazai munkajogban is érvényesülő szemléletet, hogy a munkaszerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabályoktól jellemzően csak a munkavállaló javára térhet el.Czomba Sándor kiemelte, hogy a hatályos törvény nem rendelkezik külön cím alatt a munkavállaló személyhez fűződő jogainak védelméről, a törvényjavaslat ezzel szemben igen, így rögzíti, hogy a munkavállaló ellenőrzése csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartására irányulhat. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltéság megsértésével - emelte ki az államtitkár.Czomba szerint az új munka törvénykönyve megalkotásakor fokozott figyelemmel voltak a munka és a családi élet összehangolására. Példaként említette többek között, hogy a javaslat - szemben az Európai Unió szabályozása által elvárt 18 héttel - 24 hétben határozza meg a szülési szabadság időtartamát, hogy a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg a várandésság, a szülési szabadság, továbbá a gyermek gondozása céljából az anya által igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. A védett korral azonos védelem az anyákat megilleti a gyermek hároméves koráig akkor is, ha nem vesznek igénybe fizetés nélküli szabadságot.A javaslat gyerek születésekor az apa számára 5 nap fizetett pótszabadságot biztosít, és ugyancsak új elemként, a gyermek után járó pótszabadságot mindkét szülő számára biztosítja - hívta fel a figyelmet az államtitkár. A prébaidőnél a hatályos szabályozás él tovább, az alap- és pótszabadságok rendszere lényegét tekintve ugyancsak a mostani szabályozás szerint alakul.A javaslat megtartja a műszakpótlék intézményét - mondta Czomba Sándor, ugyanakkor megszüntetni javasolja a 14 és 18 éra közötti munkavégzés esetén járó pótlékot, valamint a megszakítás nélküli munkarend indokolatlan külön pótlékét azzal, hogy ezek helyett bérpótlékot is magában foglalé alapbérben vagy havi átalányban is meg lehet állapodni. A javaslat fenntartja a védett kor intézményét, és a gyermekvállalással és védett korral érintett munkavállalók körében a felmondási tilalmak rendszerét.A munkavállalói biztosíték intézménye kapcsán Czomba kiemelte, hogy ez csak azokat érinti, akik munkakörük ellátása során pénzt, értéket kezelnek, vagy az ilyen tevékenységet közvetlenül ellenőrzik. A biztosíték letétele nem a munkáltató egyoldalú döntésétől függ - mondta, és hozzáfűzte, hogy több Európai országban van példa ilyen biztosítékra.Az államtitkár elmondta, hogy az új munka törvénykönyvében szabályozzák az atipikus munkaviszonyokat, és a javaslat bevezet a részmunkaidőben történő munkavégzés sajátos médjait - például a behívés alapján történő munkavégzést, vagy a munkakör. A kollektív munkaügyi kapcsolatok körében a javaslat lehetővé teszi, hogy az üzemi tanács és a munkáltató között létrejött üzemi megállapodás is tartalmazzon a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat - mondta Czomba Sándor.
(MTI)