2026. június 07. vasárnap Róbert
Időjárás
Betöltés...

Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO Adó: 13%

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
MNB Árfolyam
Munkavállalói képviselet
A munkavállalók érdekeit képviselő szervezet vagy személy. Lehet szakszervezet, üzemi tanács vagy üzemi megbízott. (Mt. 230–275. §)
Munkaügy
Átlagkereset
Külön jogszabályok által alkalmazott számított kereseti mutató. (Ágazati jogszabályok)
Munkaügy
Zárt térben végzett munka
Olyan munkavégzés, amely különleges veszélyekkel járhat a korlátozott légcsere miatt. (Mvt. 54. §)
Munkaügy
2009.12.08.

Cafeteria 2010 - a szolgáltatás időpontja is számít

Bizonyos feltételek mellett a cégek 2010-ben esedékes béren kívüli juttatásokat is adómentesen adhatnak


Bizonyos feltételek mellett a cégek 2010-ben esedékes béren kívüli juttatásokat is adómentesen, a 2009-es szabályok szerint adhatnak a dolgozóknak, és ezzel mind maguknak, mind a munkavállalóknak több ezer vagy tízezer forintot takaríthatnak meg.

Ismeretes: a számítógép- és internethasználaton kívül jövőre valamennyi béren kívüli juttatés adóköteles lesz. Bizonyos cafeteriaelemekre 25 százalékos adó rakédik, míg másokat összesen 97,9 százalékos együttes adó- és járulékteherrel sújtanak a jogszabályok 2010-től. Öröm az ürömben, hogy a módosítások részét képezi: a melegétkezés a 2009-es 12 ezer forinttal szemben jövőre már havi 18 ezer forintig biztosíthaté kedvező adóteher mellett, ezzel szemben a hidegétel-utalvány egésze a magasabb adóterhelés alá kerül (lásd táblázatunkat).
A Le Cheque Déjeuner a múlt héten éppen arra figyelmeztetett, hogy a munkáltatóknak célszerű átalakítani a béren kívüli juttatások eddigi rendszerét annak érdekében, hogy 2010-ben se nőjenek a béreket terhelő költségek, valamint hogy ne csökkenjen a dolgozókat megillető cafeteriaelemek nettó értéke sem.

Hirdetés
Hirdetés
Az egyes juttatások alapos megválasztásán túl azonban érdemes alaposan odafigyelni az Adé- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) napokban közzétett állásfoglalására is. Ebben ugyanis az alábbi mondat szerepel: ha a juttatás tárgya szolgáltatás, és a szolgáltatás juttatéja nem azonos a szolgáltatás nyújtéjával, a jövedelem megszerzésének időpontja a szolgáltatás igénybevételére valé jogosultság megszerzésének napja és a juttatást terhelő adókötelezettséget az ezen időpontban hatályos szabályok alapján kell meghatározni és teljesíteni.

Vagyis: ha a munkáltató 2009 decemberében hideg- és melegétkezési utalványt, színházjegyet, vagy „kultúrautalványt” biztosít a kollégák részére, a juttatásra akkor is a 2009. évi szabályok – vagyis többek között adómentesség – érvényesek, ha az utalványok felhasználására csak jövőre kerül sor. Fontos azonban, hogy az utalványok, csekkek, bérletek szétosztása igazolhaté médon még az idén megtörténjen – hívta fel a Világgazdaság figyelmét Gyuricsku Eszter, a Deloitte Zrt. szja-szakértője. Hozzátette: ez különösen előnyös lehet a helyi utazási bérlet esetében, hiszen itt nincs limitálva az egy évben adhaté juttatás mértéke. A többi cafeteriaelemnél ügyelni kell arra, hogy a 2009-ben szétosztandé, de már 2010-re vonatkozó tételek az idei keretbe számítanak bele, és – adott esetben – felmerül a túllépés veszélye. Az APEH e témát körüljáré közleménye arra figyelmeztet: a 2010 januárjában szétosztott utalványok, bérletek akkor is adókötelesek, ha azok beszerzésére már 2009-ben sor került, és a juttatés a 2009. december hónapra járó bér kifizetésével együtt történik.

Ami a magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítést illeti: mivel az a járulékalaphoz kötődik, az adókötelezettségét a járulékalapot eredményező bevétel megszerzésének dátuma szerint kell megállapítani. A pénztári hozzájárulások esetében pedig akkor is havi alapon történnek a jóváírások, ha az adott tételeket a munkáltató egy összegben utalja át. Ilyenkor is az adott hónapra vonatkozó szabályok szerint kell megítólni a befizetések adókötelezettségét.

Jé hír ugyanakkor, hogy az iskolarendszerű képzés átvállalt díjának adókötelezettségét a képzés megkezdésekor hatályos szabályok alapján kell megállapítani. Vagyis a 2006. január 1-je előtt megkezdett képzések költsége nem számít bele az adóalapba, a 2009. február 1-je előtt megkezdett képzések esetében pedig az adóévben átvállalt költségeknek a 400 ezer forintot meg nem haladó részét kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni.

(Világgazdaság)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →