Ősszel jellemzően megszaporodnak a munkaügyi ellenőrzések és ezek során akár húszmillió forintos bírsággal is szankcionálhat a munkavédelmi felügyelőség. A szezonális munkákra a Munka Törvénykönyve azonban számos lehetőséget biztosít.

Az őszi szezonális munkák idejón jellemzően megszaporodnak a munkaügyi ellenőrzések, amelyek során a feltárt munkaügyi szabálytalanságokat akár húszmillió forintos összeggel szankcionálhatja az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, ezért fontos áttekinteni a munkáltatók munkaügyi kötelezettségeit és a szezonális foglalkoztatással kapcsolatos lehetőségeket - áll a BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég sajtéközleményében.

A legtöbb ágazatban a foglalkoztatás legkézenfekvőbb formája a munkaviszonyban történő foglalkoztatás, ami alapesetben napi nyolc, heti negyvenérás munkaidőben történik. Ez azonban a szezonális szektorokban tevékenykedő munkáltatók munkaszervezési lehetőségeit igen jelentősen behatárolja, éppen ezért az őszi mezőgazdasági munkák megszervezése során a megfelelő foglalkoztatási forma kiválasztása rendszeresen visszatérő problémát okoz a munkáltatóknak. A Munka Törvénykönyve azonban számos foglalkoztatási lehetőséget biztosít a szezonális ágazatokban érintett munkáltatók számára - mutat rá Máriás Attila, a BDO Forte munkaügyi szaktanácsadója.

A Munka Törvénykönyve az idénymunkában történő foglalkoztatás esetében, a pihenőidővel kapcsolatos rendelkezések tekintetében állapít meg speciális szabályokat: főszabály szerint a munkavállaló részére - két munkavégzés között - legalább 11 éra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, míg a kollektív szerződés legalább 8 éra egybefüggő pihenőidő biztosítását írhatja elő. A Munka Törvénykönyve előírja továbbá, hogy a munkáltató által elrendelhető munkaidőkeret legfeljebb 4 havi, 16 heti lehet - a kollektív szerződés ettől eltérő munkaidőkeretet is megállapíthat -, s ennek alkalmazása esetén a foglalkoztatónak hat nap munkavégzést követően, egy pihenőnapot kell biztosítania a munkavállaló részére.

Kiváléan alkalmas az eseti jellegű, illetve a kampánymunkák költséghatékony lebonyolítására az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, amely 1997 éta ismert a hazai munkaügyi gyakorlatban.

A szezonális munkák - így például a betakarítás vagy a szüret - idejón jelentkező munkaerőhiány enyhítésére jelenthet megoldást a munkaerő-kölcsönzés is, amelynek során a kölcsönbevevőt nem terheli folyamatos foglalkoztatási kötelezettség

Fontos kiemelni, hogy a munkaügyi ellenőrzések csak az ellenérték fejében történő munkavégzésekre terjednek ki, így a kaláka-munkák esetében az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnek nincs ellenőrzési hatásköre. Ugyanakkor, ha egy részletekbe menő bizonyítási eljárós során mégis megállapítják, hogy a munkavállalók ellenérték fejében, írásos munkaszerződés, illetve bejelentés nélkül végeztek munkét, akár húszmillió forintos bírságot is kiszabhat a hatóság.
(Napi Gazdaság)