Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

MNB Árfolyam

Szabadság

A munkavállalót megillető, munkavégzés nélküli fizetett távollét. (Mt. 115. §)

Munkaügy

Készenléti pótlék

Készenlét esetén a munkavállaló rendelkezésre áll, de tartózkodási helyét maga választhatja meg. Erre az időre a törvény alapján pótlék járhat. (Mt. 144. §)

Munkaügy

Munkába állás előtti oktatás

A munkába lépés előtt kötelező munkavédelmi oktatás. (Mvt. 55. §)

Munkaügy

← Vissza a hírekhez

2009.07.30.

Nyugdíj melletti kereset adózása

Mivel a nyugdíj összevonandó jövedelem, így hozzáadják a fizetéshez és így vizsgálják a fizetés szja vonzatát

A nyugdíjas munkavállalók nettó keresetének meghatározása különbözik az aktív korú munkavállalók nettó munkabérének meghatározásától. Ennek oka, hogy a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül az adózásban, ami azt jelenti, hogy az adó meghatározásánál figyelembe kell venni, de a rájutó adót nem kell megfizetni. Igaz, így a nyugdíj összege a 18 százalékos kedvezményes adókulcs alá tartozé összeget csökkenti és hatással van az adójóváírás összegére is. A számításnak két indulé adata van, a bruttó munkabér és a havi átlagos nyugdíj összege. A családi kedvezményt az életkori sajátosság miatt nem veszi figyelembe a számítás. A havi átlagos nyugdíj összegének meghatározásakor azonban a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíj-kiegészítést is figyelemmel kíséri a rendszer.

A nyugdíjas munkavállalónak 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási, valamint 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetni. Ha a munkavégzés mellett a nyugdíjfolyósítás szünetel, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék is terheli a nyugdíjast, melynek mértéke 2 százalék. A kiegészítő tevékenységet végző nyugdíjasok pedig a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék mellett a megszerzett jövedelmüktől függetlenül havi 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni - ez a kötelezettség az evásokra is vonatkozik. A járulékfizetés ellentételezéseként viszont nyugdíjemelés jár a nyugdíj folyósításának szünetelése esetén is. Vagyis minden munkában eltöltött nyugdíjas év - az éves rendszeres emelésen felül - a járulékalapot képező kereset 0,5 százalékával növeli a nyugdíj összegét.

Mivel a nyugdíj összevonandé jövedelem, így hozzáadják a fizetéshez és így vizsgálják a fizetés szja vonzatát. Az adóalapot a nyugdíj és a szerzett jövedelem együttesen adják. A személyi jövedelemadót a két jövedelem összege alapján az szja-táblában megadott kulcs szerint kell kiszámítani, de az így kiszámított adót csökkenti a nyugdíj összegének adótábla szerinti adója, vagyis ezt le kell vonni a kiszámított adóösszegből.