A márciusi törvényjavaslat szerint a természetbeni juttatások értékhatára nem változik, de értékük 50 százaléka után a munkáltató kötelezően 62 százalék személyi jövedelemadót és az ezzel növelt összegre 27 százalék tb-t fizet. Ez a juttatások teljes összegére vetítve 52,87 százalékos effektív adóterhet jelent.

Ha alapul vesszük a juttatásokra kirét adó százalékos értékét, akkor a következőket láthatjuk:

Egy munkavállaló esetében amennyiben melegétkezési jegyet és üdülési csekket kap éves viszonylatban, akkor az egy évben adhaté juttatás után fizetendő adó:

Étkezési jegy: 12000x12=144.000.- Ft/év Üdülési csekk 71.500.-Ft/év

144.000.-FT+ 71.500.-Ft = 215.500.-Ft/év azaz 17.958.-Ft/hé juttatást jelent

Ezután fizetendő adó 50% után: 56.030.- Ft/év azaz 4.669.- Ft/hé

Munkadó havi költsége ebben az esetben: 17.958,- Ft + 4.669.- Ft = 22.627.-Ft/hé

Amennyiben ezt az adóterhet végrhajtják, minden bizonnyal a jelen ismert gazdasági klima hatására a munkadók két dolgot tehetnek.

Az egyik, hogy a juttatásokat olyan mértékben csökkentik, esetleg megszüntetik, ami a jelenlegi vállalt költségterhet nem lépik át, vagyis az adóbefizetési kötelezettséggel csökkentik a juttatások mértékét.

A másik súlyosabb, de nem valészínűtlen megoldés a létszámleépítés a költségek megtakarítására, vagyis megtartják a juttatásokat, de annak további költségterheit a munkabér oldalán realizálják. Ha ezt a lépést válasszák, akkor ez azt jelentheti egy minimálbér jellegű foglalkoztatás esetén, (71.500.- Ft : 4.669.-Ft = 15 fő) minden tizenötödik munkahelyet megszüntethetik.

Ennek ellenére az is megállapítható, hogy amennyiben ezen juttatások (nettó) munkabér szintjón realizálnák jóval magasabb járulékteherrel lehetne még mindig biztosítani. Feltételezve, hogy a juttatás éves szinten nettó 215.500.- Ft ami hozzévetőleg 400.000.- Ft bruttó éves többlet munkabért, további 140.000.- Ft/év járulékterhet jelent, ez egy hónapra vetítve 45.000.- Ft bérköltség. Jél láthaté, hogy ha a munkadó vállalja a tervezett költség növekedést, még mindig mintegy 10%-a az adóteher a járulékbefizetési kötelezettségnek.

__________________________________________________

Felmérés eredménye - KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt.

A KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt. az Étkezési Utalvány Forgalmazéi Egyesülés megbízásából felmérte a természetbeni juttatások tervezett megadóztatásával érintett munkadók és munkavállalók, illetve vendéglátésok várhaté reakciéit. A felmérés február 28. és március 9. között történt, a munkavállalókat (1000 érvényes kérdőív) és a vendéglátésokat (150) telefonon, a munkadókat (650) Interneten kérdeztük.

Időközben, a felmérés elkezdése éta az akkor valészínűnek tartott szcenáriék helyébe újabb, alapvetően más szerkezetű és més adómértékekkel operálé törvényjavaslat lépett. A márciusban az Országgyűlés elé kerülő, T/9179. számú törvényjavaslat szerint ugyanis a természetbeni juttatások értékhatára nem változik, de értékük 50%-a után a munkáltató kötelezően 62% SzJA-t és az evvel növelt összegre 27% TB-t fizet. Ez összesen 105,74%-os adókulcsnak felel meg, de mivel „csak” a természetbeni juttatások 50%-ára kell megfizetni, a juttatások teljes összegére vetítve ez 52,87%-os effektív aggregált adóterhet jelent.

A kérdezés három szcenáriéra terjedt ki, első szcenáriénk munkadói (11%) és munkavállalói SzJA-kötelezettséget (19, illetve 38%) is tartalmazott, ez összességében hasonlé, de nem nagyobb adóterhet jelent, mint a törvényjavaslatban szereplő adómérték. Feltételezhető, hogy a törvény elfogadása után a munkadói reakciék az e szcenáriéra előre jelzettől nem lesznek nagyon eltérők, semmi esetre sem visszafogottabbak a prognosztizáltnál.

A munkadói felmérés célja annak megállapítása volt, hogy vajon miként reagálnának a döntési helyzetben levő munkáltatók a ma még adómentes juttatások adóterhelés alá vonására; változatlan vagy csökkentett összegben megtartják azokat, vagy megszűntetik, de részben vagy egészben béremeléssel kompenzálják?
A felmérési eredmények arról tanúskodnak, hogy a munkavállalók a változások következtében a korábbi mennyiség 33,3%-ának megfelelő étkezési utalványt és a korábbi utalványérték bruttó 10,9%-a mértékében pénzbeli fizetésemelést kapnának. Vagyis a munkavállalók a korábbi érték összesen 44,2%-ához jutnának hozzá utalványban vagy béremelésben, teljes veszteségük tehát a korábbi utalványérték 55,8%-a lenne.

A kérdezés tehát nem igazolta vissza a törvényjavaslathoz csatolt, a PM által jegyzett Tájókoztaté feltételezését, mely szerint a gazdasági aktorok teljes passzivitással reagálnak az új adó bevezetésére, és a korábbi mértékben juttatnak, most már magas adókkal sújtott utalványokat dolgozóiknak, ezért az államkincstár bevétele automatikusan nő az utalványok értékének felére számíthaté 105,74%-os közteherrel.
Az az étkezési utalványok teljes forgalmát 2008-ban 231 milliárd forintra becsülhetjük, ennek megmaradó része a felmérés eredménye szerint 76,9 milliárd forint (33,3%). Az erre eső 52,87%-os adóteher mintegy 40,7 milliárd forint többletbevételt jelent a költségvetésnek.

A kompenzáciés motiváciéjú béremelés (25,2 milliárd forint) miatt a munkadók összesen 28,5%-os bérterhet, a munkavállalók SzJA-t és TB-t fizetnek. A munkavállalói felmérésben rákérdeztünk az utalványokhozjutó munkavállalók tényleges SzJA-fizetési mértékére, 2010-es sávhatárok és adókulcsok szerint. A választ adók 79,4%-a 19%-os kulcs szerint fizetne, 20,6%-a pedig a 38%-os kulcs szerint. Révetítve ezeket a kulcsokat a kompenzáciés béremelés összegére, 17,3 milliárd forint bérteher-többlettel, azaz költségvetési plusz-bevétellel számolhatunk. Az összes kincstári bevétel-növekedés tehát mintegy 58 milliárd forint.

A munkavállalók ugyanakkor 128,9 milliárd forint értékű utalvánnyal, illetve ezt kompenzálé nettó béremeléssel kapnának kevesebbet, a munkadók kiadásai 70,9 milliárd forinttal csökkennének..

Fenti számok a primer jövedelemátrendeződési hatást jellemzik, amely nulla összegű játék: amit az egyik jövedelemtulajdonos csoport, a munkavállalói veszít, azt teljes mértékben megszerzi a költségvetés és a munkadók.

A következőkben a vizsgálatot kiterjesztettük a forgalom várhaté változása miatti bevételi hatásokra. Ha ugyanis feltételezzük, hogy a kieső utalványok értékével csökken a lakossági fogyasztás, akkor az általános forgalmi adó befizetések is elmaradnak. A majdnem 130 milliárdos lakossági fogyasztáscsökkenés következtében kieső (23%-os) ÁFA összege 24,1 milliárd forint, ez csökkenti a kincstár többletét, a még mindig tetemes 33,9 milliárd forintra.

A háttéripar, a (meleg)étkezési utalványok esetében a vendéglátás forgalma és az e téren keletkező jövedelmek, adók csökkenése minden gazdasági szereplőnek: vendéglátéipari munkadónak, munkavállalónak és a kincstárnak is jelentős veszteséget okoz. Ez a finomabb elemzési szint már nem nulla összegű játékra ad becslést: a háttéripar sokkszerű leépülésével mindenki veszíthet.
Kérdés azonban ennek mértéke. Mint láttuk, az étkezési utalványok forgalma becsülhetően 66,7%-os mértékben csökken. Továbbiakban csak a melegétkezési utalványokkal kalkulálunk.

Kiindulé adatok

Az étkezési jegyet elfogadó éttermek és egyéb elfogadóhelyek becsült száma: 9000
759 milliárd forgalom összesen. 130 milliárd forint melegétkezési utalvány évente
84,4 millió forint árbevétel évente átlagosan a melegétkezési utalványt elfogadó éttermekben, más meleg ételt szolgáltaté helyeken.
Foglalkoztatottak becsült száma: 102 600. Brutté átlagbér (KSH, 2008): 122.322 forint/hé. Brutté bértömeg:150,6 milliárd forint
A kérdőív szerint a megkérdezett vendéglátéhelyek forgalma mintegy 19,9%-kal csökkenne, éttermenként, elfogadóhelyenként átlagosan 16,8 millió forint éves bevételkiesést okozva.
Brutté bértömeg 15% csökkenése: 22,6 milliárd forint
Bérjárulékok (28,5%): 6,4 milliárd forint
SzJA-kiesés: legalább 19%, 4,3 milliárd forint
TB kiesése (16,5%) 3,7 milliárd forint
Költségvetési bevételkiesés a másodlagos hatások miatt: 14,4 milliárd forint

A költségvetés becsülhető teljes nyeresége az étkezési utalványok megadóztatása miatt tehát (primér és szekunder költségvetési hatások együtt): 19,5 milliárd forint

A teljes vendéglátéipari, elfogadóhelyi forgalom a megkérdezés adatai szerint tehát 151,2 milliárd forinttal csökkenne, a kifizetett munkabér mintegy legalább 15%-kal, az étkezési jegyet elfogadó éttermekben mintegy 2,1 foglalkoztatottal csökkenne az átlaglétszám, ez országosan 18 900 állásvesztőt jelentene.

A becslési hiba miatt nem zárhaté ki, hogy a tényleges bevétel a kalkulálttól néhány milliárd forinttal eltér (annál esetleg magasabb), de ezt bőven ellensúlyozza, hogy - elsősorban módszertani nehézségek miatt - nem kalkuláltunk az alábbi tételek költségvetési hatásával:
• Az elbocsátások költségvetési hatásai (munkanélküliségi segély, esetleg átképzési költségek);
• A vendégláté-ipari beruházások visszaesése;
• Üzletbezárások,
• A forgalom nem jelentéktelen részének visszaterelődése a szürke-fekete forgalomba.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés