A magyar foglalkoztatáspolitikának egyidejűleg kell koncentrálnia az elsősorban a fejlett régiékat sújtó gazdasági válság kezelésére, valamint az Út a munkához programra, amely az alacsony iskolai végzettséggel és szerény munkaerő-piaci kilátásokkal bíré társadalmi réteg helyzetének javítását célozza - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter hétfőn tartott sajtétájókoztatón Budapesten .Szűcs Erika miniszter felelőtlennek nevezte azt a költségvetési médosíté indítványt, amely az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) állami forrásainak egymilliárd forintos megkurtítását javasolja. Úgy vélte, hogy a jelenlegi helyzetben erősíteni, nem pedig gyengíteni kell az ÁFSZ tevékenységét.A miniszter beszámolt arról, hogy 2008-ban novemberig egyértelműen javult a foglalkoztatási helyzet Magyarországon. Kiemelte, hogy 32 ezerrel nőtt a főiskolai, 30 ezerrel pedig az egyetemi végzettséget igénylő munkahelyek száma, s ugyancsak emelkedett a teljes gazdaság munkaerő-igénye.Erre a kedvező helyzetre "zúdult rá" a gazdasági válság, fogalmazott a miniszter. A romlé, már 2-3 százalékos gazdasági lassulással számolé előrejelzések fényében Szűcs Erika reálisnak nevezte a munkanélküliek számának a sajtéban felvetett 150 ezres növekedését. Hozzátette: a tárca igyekszik olyan segítséget nyújtani a vállalkozásoknak, amelyek segítségével - például ideiglenesen csökkentett munkaidő bevezetésével - a munkahelyek megőrizhetők. Szűcs Erika ezt "munkaerőpiacon belüli megoldásnak" nevezte. A miniszter hangsúlyozta: a recesszié kezelésére a Munkaerő-piaci Alap eszközein túl az Új Magyarország Fejlesztési Tervből is jelentős forrásokat szánnak.Szűcs Erika újságíréi kérdésre válaszolva elmondta, hogy a járulékcsökkentés ötlete "közgazdaságilag értelmezhetetlen" egy recessziéban, hiszen szűkülő piacokon nem a kapacitások bővítése, hanem épphogy visszafogása indokolt. Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára úgy vélekedett, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci trend az atipikus, azaz a hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák, így a rugalmas foglalkoztatás, a távmunka és a részmunka irányába mutat. Az államtitkár a válság kezelésében sokkal aktívabb állami szerepvállalást tartott szükségesnek, és kulcskérdésnek nevezte az ÁFSZ modernizálását, fejlesztését.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)