Az EU új munkaidő-irányelve hétfőn került napirendre az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén, és a képviselők várhatéan szerdán szavaznak – immár második olvasatban – a tervezetről. Az EP 2005. májusban első olvasatban már véleményt nyilvánított az 1993-as irányelv módosításáról. A tervezet azonban három évre megrekedt a tagállami kormányokat képviselő tanácsban.A kormányok idén júniusban végül megállapodásra jutottak, bár Magyarország, Belgium, Ciprus, Görögország és Spanyolország továbbra sem támogatta a közös álláspontot. Az 1993-as irányelv szerint a tagállamok eltérhetnek (opt-out) a legfeljebb 48 érás munkahét szabályától, ha a dolgozó több érát szeretne dolgozni. A foglalkoztatási miniszterek megtartanák ezt a lehetőséget, azzal a feltétellel, hogy a maximális heti munkaidő három hónap átlagában így is legföljebb 60 éra lenne. A 60 érát a tanács szerint tovább lehetne emelni 65 érára akkor, ha a kollektív szerződés nem rendelkezik másként, valamint ha az ügyeleti idő inaktív része munkaidőnek számít. Az EP foglalkoztatási szakbizottsága azonban az első olvasat után most második olvasatban is azon a véleményen van, hogy a 48 érás munkahéttől valé eltérés lehetőségét meg kell szüntetni, igaz, nem azonnal, hanem három évvel a médosított irányelv hatálybalépését követően. A tanács és az EU végrehajté testülete, az Európai Bizottság szerint az ügyeleti időt fel kell osztani aktív és inaktív periédusra. Ebből az inaktív időszak – amikor a munkavállaló rendelkezésre áll, de nem végez tényleges munkét – alapértelmezésben nem minősülne munkaidőnek, ám ezalél kivételt jelentene, ha a nemzeti jog, a kollektív szerződés vagy a szociális partnerek megállapodása másként rendelkezik. Az ügyeleti idő teljes időtartama, beleértve az inaktív részt, munkaidőnek minősül – véli ezzel szemben az EP foglalkoztatási szakbizottsága.
(MNO)