látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 104 hónap
Eltelt napok száma 3126 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 4 971 fő
- Napi új álláshelyek 165 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 855 735 fő


Célállapot -338 735 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Átirányítás megtagadása, következménye
Többes jogviszony
Foglalkoztatói, munkáltatói járulékalap
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Munkaközi szünet
Rehabilitációs járadék
Munkaügyi statisztika
Államilag finanszírozott második szakképesítés - 2015.09.30. napjáig
Tanulmányi szabadság
Színlelt szerződés - APEH minősítési stratégia

Munkaügy

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelez

A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása két esetben tiltott

Megjelent: 2010. november 23., kedd | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

A Gt. 21. §-a rendelkezik a gazdasági társaság ügyvezetéséről.  E szerint a társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből állé testület látja el. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.

Az ügyvezetést elláté személyi kör vagy testület:

a) közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok, akik vezető tisztségviselők; 

b) korlátolt felelősségű társaságnál egy vagy több ügyvezető, akik vezető tisztségviselők; 

c) részvénytársaságnál igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők, de

- zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság helyett lehet egy vezető tisztségviselő, a vezérigazgató, és 

- nyilvánosan működő részvénytársaságnál az alapszabály igazgatóság és felügyelőbizottság helyett igazgatótanácsot hozhat létre, amely ellátja egységesen az ügyvezetési és az ellenőrzési funkciókat (egységes irányítási rendszerű részvénytársaság);

d) egyesülésnél igazgató mint vezető tisztségviselő, vagy igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők.

Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.

2006. július 1-jótől 2007. augusztus 31-éig a vezető tisztségviselőt ezen minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Gt. szerinti társasági jogi jogviszony volt az irányadó azzal, hogy az így nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kellett megfelelően alkalmazni. A vezető tisztségviselő ezen megbízatását munkaviszonyban nem láthatta el. (Gt. 22. § (2) bekezdés)  

Kivételt képezett átmeneti szabályként a Gt. 334. § (1) bekezdésének rendelkezése, mely szerint a Gt. 22. §-ának (2) bekezdését nem lehetett alkalmazni arra a vezető tisztségviselőre, aki e törvény hatálybalépése előtt – vagyis 2006. július 1-jót megelőzően - a vezető tisztség ellátására munkaviszonyt létesített, a munkaviszony megszűnéséig, de legfeljebb a vezető tisztségviselővé választásától számított öt évig. Amennyiben tehát a vezető tisztség ellátására a Gt. hatályba lépését megelőzően, például 2005. november 1-jóvel munkaviszonyt létesítettek, abban az esetben ezen feladatokat továbbra is el lehetett látni munkaviszonyban.  

Azáltal, hogy a Gt. a vezető tisztségviselői tevékenység ellátását 2007. augusztus 31-éig a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai szerint határozta meg, kizárta a vezető tisztség munkaviszonyban – a fent ismertetett kivételtől eltekintve – továbbá társas vállalkozói jogviszonyban történő ellátását.

2007. szeptember 1-jótől médosult a Gt. 22. § (2) bekezdése, és ennek megfelelően ezen időponttól kezdődően a vezető tisztségviselő e feladatát a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy munkaviszonyban láthatja el.

A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása azonban két esetben tiltott. Nem láthatja el a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja (például egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja), illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja (például az egy beltaggal működő betéti társaság).

Az egyszemélyes gazdasági társaság tagjaira és az üzletvezetésre egyedül jogosult tagjára azonban nem vonatkozik a tilté rendelkezés akkor, ha a társasági szerződésben kifejezetten arról rendelkeznek, hogy a vezető tisztségviselői feladat munkaviszonyban elláthaté.

Ki kell emelni, hogy a Gt. módosítását követően továbbra is érvényesül azon szabály, hogy a vezető tisztségviselői tevékenység továbbra sem láthaté el társas vállalkozói jogviszonyban.

II. Biztosítási és járulékfizetési kötelezettség

a) A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása

Amennyiben a vezető tisztség ellátása munkaviszonyban történik, a munkaviszony munkaszerződés megkötésével jön létre.

A munkaviszonyban állé személy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében biztosítottnak minősül, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik-e.

A biztosítés az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn, vagyis a munkaviszony kezdetétől annak megszűnéséig tart.

A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani.

A társaság mint foglalkoztató a munkaviszonyban állé biztosított részére a munkaviszonya alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta társadalombiztosítási járulékot fizet, melynek mértéke 27 százalék. [ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.]

A biztosított 9,5 százalék nyugdíjjárulék (magánnyugdíj-pénztár tag esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj), valamint 7,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett. [az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.]

A munkaviszonyban állé vezető tisztségviselő foglalkoztatója, tehát a társas vállalkozés a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese - részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része - után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az adózás rendjóről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.

Amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a Tbj. 24. § (1) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli.

A vezető tisztséget elláté ügyvezető/üzletvezető a vezető tisztségviselést elláthatja nyugdíjasként is.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (például öregségi, rokkantsági nyugdíj) a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.

Nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékotaz a foglalkoztatott, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

b) A vezető tisztség megbízásos jogviszonyban történő ellátása

Biztosítottnak kell tekinteni a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (ide tartozik a megbízási szerződés alapján) személyesen munkét végző személyt, amennyiben az e tevékenységéből származé, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékét, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 24. §(1) bekezdése d) pontja szerint nem önállé tevékenység a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjónek tevékenysége, tehát a járulékalapot képező jövedelem megállapításánál a nem önállé tevékenységből származé bevétel azon részét kell alapul venni, amelyet az adóelőleg-alap számításakor jövedelemként kell figyelembe venni.

Amennyiben a megbízási szerződéssel tevékenykedő vezető tisztségviselő biztosítottnak minősül, a társaságnak a járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a biztosított pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulék (tagdíj) és 6 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Ki kell emelni, hogy a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állé személy (például a megbízott) nem kötelezett 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére, s így e jogviszonya alapján nem jogosult álláskeresési ellátásokra.

Ha a járulékalapot képező jövedelem alapján a vezető tisztségviselő nem válik biztosítottá, abban az esetben járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn, de a társaságot az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2016.

- Egy nagy minimálbér-emelés csak fokozná a munkaerőpiaci bajokat

- Már félig rokkant a magyar, mire eléri a nyugdíjkorhatárt

- Félezren maradhatnak munka nélkül Hargita megyében

- Varga: közel a kompromisszum

- A kamionsofőrök helyét is átveszik a robotok

- Kedvezőtlenül alakul a migránsok munkaerő-piaci integrációja

2012.

- Jövőre is támogatja a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását a kormány

2011.

- Negyedmillió közmunkás

- A rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér 30 százaléka lehetne

2005.

- Egyelõre nincs alku a minimálbérrõl

2004.

- A prémium évek programról - Lehetõség a nyugdíj elõtt álló köztisztviselõknek

- Több mint 57 milliárd forint humánerõforrás-fejlesztésre

Ön a 114465 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.196.190.32