látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 104 hónap
Eltelt napok száma 3126 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 4 971 fő
- Napi új álláshelyek 165 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 855 735 fő


Célállapot -338 735 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Július 1-től megszűnt a passzív táppénzt
Cégautóadó
Rendes felmondás szabályai
Az átlagos statisztikai állományi létszám megállapításának megváltozott szabályai
Az álláskeresési járadékról
Biztosított jogviszony fogalma, tartalma
Munkaszüneti napon történő munkavégzés
Munkaszerződés írásba foglalása
Munkaügyi statisztikák - Szakoktatás, képzés, továbbképzés
Terhes lettem

Munkaügy

Távolléti díj

A távolléti díjat 1995-ben vezették be azzal a céllal, hogy bizonyos esetekben a munkavégzésért járó díjazással közel azonos mértékű bér illesse meg a munkavállalót akkor is, ha nem végez munkát.

Megjelent: 2010. január 01., péntek | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

A munkavállaló részére távolléti díj jár:

- az állampolgári kötelezettség teljesítése miatti távollét során kiesett munkaidőre  . Az állampolgári kötelezettségét teljesítő munkavállalónak a munkáltató a kiesett munkaidőre munkabért akkor köteles fizetni, ha e kötelezettségének munkaidőn kívül nem, csak munkaidőben tehetett eleget;

- közeli hozzátartozé halálakor, esetenként két munkanapra  . Közeli hozzátartozénak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs  ;

- a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára  . Kötelező orvosi vizsgálatnak azt az orvosi vizsgálatot kell tekinteni, amelyen a munkavállaló egészségi állapotától függetlenül, jogszabály rendelkezése alapján köteles megjelenni;

- a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, munkahelyen kívül szervezett véradás esetén pedig legalább 4 érára  ;

- a munkaszüneti nap miatt kiesett időre. Munkaszüneti napok: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., december 25-26.  . A munkaszüneti napon munkét végző munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja is megilleti;

- az Mt.-ben biztosított rendes szabadság (alap- és pótszabadság) időtartamára  ;

- a szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére  ;

- a munkáltatói utasítás jogszerű megtagadása miatt kiesett munkaidőre  ;

- az általános iskolában tanuló munkavállaló tanulmányi munkaidő-kedvezményének idejére  ;

- a szakszervezeti tisztségviselő, üzemitanács-tag munkavállaló munkaidő kedvezményének idejére ;

- a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés aléli felmentés időtartamára  . Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alél, az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás;

gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. 

Hogyan számítják ki a távolléti díjat?

Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, neki

a távollét idejón (időszakában) érvényes személyi alapbére,

rendszeres bérpótlékai, valamint

a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékai

együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. 

A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótléknak minősülnek azok a bérpótlékok, amelyek a munkavállalót munkavégzés esetén folyamatosan megilletik (pl. nyelvpótlék, vezetői pótlék stb.). 

Rendszeres pótléknak számít a műszakpótlék is, ennél azonban nem a ténylegesen kifizetett (vagy kifizethető) összeget kell számításba venni, hanem műszakpótlékként a munkavállaló

kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 7,5 %-át;

kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 %-két meghaladja, valamint háromműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 15 %-át;

megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén pedig személyi alapbére 20 %-át kell figyelembe venni. 

Rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék

Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint 50 éra - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzést teljesített, távolléti díja megállapításánál rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni.

A kiegészítő pótlék mértéke attól függ, hogy az irányadó időszakban elrendelt rendkívüli munkavégzés ténylegesen hány érát tett ki. Ha ugyanis az

100 éránál kevesebb volt, a kiegészítő pótlék a személyi alapbér 3 %-a;

ha pedig 100 éra vagy ennél több, a kiegészítő pótlék a személyi alapbér 5 %-a.

A rendkívüli munkavégzés időtartamának megállapításakor a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés mértékét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben létesült, az éraszámhatárokat csak arányosan lehet figyelembe venni. 

A távolléti díj számításának részletes szabályai

A távolléti díj számítására vonatkozó részletes szabályokat az Mt. tartalmazza (1992. évi XXII. tv. 151/A. § (5)-(12) bekezdés).

A távolléti díj számítási médja attól függ, hogy a munkavállalót havi időbérben, órabérben vagy teljesítménybérben díjazzák-e.

A havi időbérrel foglalkoztatott munkavállaló 1. egy naprajutó távolléti díja az egy hónapra megállapított távolléti díj és a tárgyhé munkanapjai számának hányadosa, 2. egy érára járó távolléti díja pedig az egy napra kiszámított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a hányadosa  . (Nem kell alkalmazni e számítási médot abban az esetben, ha a távolléti díj megegyezik azzal az összeggel, amelyben a munkavállaló a munkavégzése esetén részesülne).

Órabérrel foglalkoztatott munkavállaló esetén az egy napra fizetendő távolléti díj az egy érára megállapított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzatával egyenlő. 

Teljesítménybérnél a távolléti díj számítása feltételezi a munkavállaló úgynevezett teljesítménytényezőjónek meghatározását. A munkavállaló távolléte idejón (időszakában) érvényes személyi alapbéreként az ekkor érvényes személyi alapbérének - ha ez kisebb, mint a tárgyév január 1-jei személyi alapbér, akkor ez utébbinak - a munkavállaló tárgyévi teljesítménytényezőjóvel szorzott összegét kell figyelembe venni  . Mindezt azonban nem kell alkalmazni, ha a teljesítménytényező egy, vagy annál kisebb.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2016.

- Egy nagy minimálbér-emelés csak fokozná a munkaerőpiaci bajokat

- Már félig rokkant a magyar, mire eléri a nyugdíjkorhatárt

- Félezren maradhatnak munka nélkül Hargita megyében

- Varga: közel a kompromisszum

- A kamionsofőrök helyét is átveszik a robotok

- Kedvezőtlenül alakul a migránsok munkaerő-piaci integrációja

2012.

- Jövőre is támogatja a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását a kormány

2011.

- Negyedmillió közmunkás

- A rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér 30 százaléka lehetne

2005.

- Egyelõre nincs alku a minimálbérrõl

2004.

- A prémium évek programról - Lehetõség a nyugdíj elõtt álló köztisztviselõknek

- Több mint 57 milliárd forint humánerõforrás-fejlesztésre

Ön a 118204 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.196.190.32